KIFO HÍRLEVÉL I. évf. 270. szám

FacebookIWIW megosztásTwitter

KIFO HÍRLEVÉL I. évf. 270. szám

2014. november 18.

Antal Árpád: 

Az RMDSZ-nek fontolóra kell vennie a kormányból való kilépést

Az erdélyi magyarság világosan állást foglalt Johannis mellett, ez pedig jelzésértékű üzenet az RMDSZ számára. 

„Örülök, hogy újra polgármester, ám ezúttal erdélyi polgármester Románia elnöke, mert mint ilyen, másként látja a világot. Erdélyiként azt várom el Klaus Johannis-tól, hogy adjon megnyugtató választ a rá szavazó erdélyiek Bukarest- és központosítás ellenes elvárásaira: ez a decentralizáció és a jó értelemben vett regionalizmus, mely figyelembe veszi a történelmi régiókat és a székely törekvéseket. Magyarként pedig azt, hogy kezelje nagyobb empátiával az ügyeinket, és ne zárkózzon el attól, hogy meghallgassa és támogassa a törekvéseinket, hiszen ha szászként úgy döntött, hogy Erdélyben, Romániában marad, meg kell értenie, mit jelent nekünk, magyaroknak, székelyeknek, hogy itt maradtunk, nem választottuk a kivándorlást.

Bővebben...
 

KIFO HÍRLEVÉL I. évf. 269. szám

FacebookIWIW megosztásTwitter

KIFO HÍRLEVÉL I. évf. 269. szám

2014. november 17.

Eddig hatszáznyolcvanezer állampolgársági kérelem érkezett

Eddig összesen 680 ezer állampolgársági kérelem érkezett, és csaknem 630 ezren már le is tették a magyar állampolgársági esküt – mondta Wetzel Tamás, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára pénteken az MTI-nek, egyúttal jelezve: több mint 22 ezer kérelmet utasítottak el

Wetzel Tamás tájékoztatása szerint a magyar állampolgárság iránt töretlen az érdeklődés, de már elsősorban a külképviseleteken és a kihelyezett konzuli napokon nyújtanak be kérelmeket. A régiókat tekintve sincs változás, Erdélyből érkezik a legtöbb kérelem.

A magyar állampolgárságot 2011. január 3-ától lehet kérelmezni az egyszerűsített honosítási eljárás segítségével, amelyet az Országgyűlés 2010. május 26-án hozott döntése tett lehetővé. A törvény értelmében magyar állampolgárságot azok az emberek vagy leszármazottaik kérhetnek, akik 1920 előtt vagy 1938 és 1945 között magyar állampolgárok voltak, beszélnek magyarul, és esetükben nincs valamilyen kizáró közbiztonsági vagy nemzetbiztonsági ok. A törvény a határon túli magyaroknak nem szabja az állampolgárság megszerzése feltételéül a bejelentett magyarországi lakóhelyet, a magyarországi lakhatás és megélhetés igazolását és az alkotmányos alapismeretek vizsgát.

Bővebben...
 

KIFO HÍRLEVÉL I. évf. 267. szám

FacebookIWIW megosztásTwitter

KIFO HÍRLEVÉL I. évf. 267. szám

2014. november 14.

Tőkés: A magyar nemzeti politika semmiképpen nem mehet más irányba, mint amit Klaus Johannis testesít meg

Hétvégén lesz a romániai államelnök-választás második fordulója. A román állampolgárok vasárnap döntenek arról, ki legyen a 10 év után távozó TraianBasescu államfő utóda. Az első fordulóban országos összesítésben Victor Ponta a voksok 40, míg Klaus Johannis a szavazatok 30 százalékát kapta. Közben erdélyi magyar értelmiségiek egy csoportja felhívásban állt ki Johannis támogatása mellett.

Tőkés László, az Európai Néppárt képviselője a Duna televízió Közbeszéd című műsorában elkeserítőnek nevezte a folyamatot, amely "megfordítja 25 évvel ezelőtt elkezdődött rendszerváltozást".

Szerinte „az RMDSZ Ponta mellé állása olyan, mint mikor a Dávid Ibolya-féle MDF szekértolójává lett a posztkommunista magyarországi rendszernek”. Tőkés László azt is mondta: az RMDSZ kampányol Pontának.

A politikus kijelentette: „nem lehet elvárni magyarbarát megnyilatkozásokat Johannistól, mert akkor maga alatt vágná a fát, de ő Erdély, ő Európa” – mondta.

Bővebben...
 

KIFO HÍRLEVÉL I. évf. 265. szám

FacebookIWIW megosztásTwitter

KIFO HÍRLEVÉL I. évf. 265. szám

2014. november 12.

Meghalni engedték haza, de szombaton már nagygyűlésen szónokol

Megérkezett Belgrádba szerdán a háborús bűnökkel vádolt Vojislav Šešelj, akit a hágai Nemzetközi Törvényszék súlyos egészségügyi állapotára való tekintettel ideiglenesen szabadon engedett

Az ultranacionalista politikus az Amszterdamból Belgrádba tartó repülőúton kijelentette: a politikát most fontosabb ügynek tartja a gyógykezelésénél. A szerbiai közszolgálati televízió helyszíni tudósítása szerint az ultranacionalista Szerb Radikális Párt (SRS) elnökét több százan - zászlókat lengetve, valamint szerb nacionalista és csetnikdalokat énekelve - várták a belgrádi Nikola Tesla repülőtéren.

A háborús bűnökkel vádolt Šešeljnél tavaly diagnosztizáltak vastagbélrákot, majd meg is műtötték, egy hónappal ezelőtt azonban áttéteket találtak a máján, és egészségi állapota is jelentősen romlott. (Elemzők szerint a csetnik vajdát azért engedték haza, mert attól féltek, hogy úgy járnak vele, mint Miloševićtyel: Jugoszlávia egykori elnökét 2006. március 11-én holtan találták a cellájában, anélkül, hogy ügyében ítélet született volna.)

Bővebben...
 

KIFO HÍRLEVÉL I. évf. 260. szám

FacebookIWIW megosztásTwitter

KIFO HÍRLEVÉL I. évf. 260. szám

2014. november 7.

Pásztor Bálint, a VMSZ parlamenti képviselője:

A kollektív bűnösség eltörlése nem jelenti azt, hogy alanyi jogon mindenki esetében megszűnt a háborús bűnös pecsétje. Ezt továbbra is kezdeményezni kell, amit az áldozatok hozzátartozói vagy a túlélők még két évig tehetnek meg. A vagyon-visszaszármaztatási kérelem benyújtására azonban már nincs lehetőség. Annak a határideje márciusban lejárt. (PannonRTV)

Bővebben...
 

KIFO HÍRLEVÉL I. évf. 262. szám

FacebookIWIW megosztásTwitter

KIFO HÍRLEVÉL I. évf. 262. szám

2014. november 9.

Orbán Viktor: A tények sajnos senkit nem érdekelnek

Egy magyar, egy bajor – semmi vita címmel jelent meg közös interjú Orbán Viktor magyar és HorstSeehofer bajor miniszterelnökkel a Die Welt című német konzervatív lap online kiadásában.

Az interjú bevezetőjében kiemelték, hogy a kormányfők nézetei között „meglepő” azonosságok vannak, és véleményük csak az euró ügyében tér el jelentősen. (Az interjú csak az online kiadásban jelent meg, a nyomtatott lapban nem.)

Az európai válság mélységét firtató kérdésre HorstSeehofer kiemelte: az EU kihívások előtt áll, de ha a „nagy feladatokra” összpontosít, és kevésbé a bürokráciára, akkor „új korszak” kezdődhet.

Orbán Viktor szerint súlyos „szellemi” válság tapasztalható, hiszen Európa erőn felül költ szociális kiadásokra, részaránya a világgazdaságban pedig csökken, „de még mindig azt hisszük, hogy Európában van a legnagyobb dinamika”. Az „igazság beismerése” nehezen megy, holott ez a helyes gazdaságpolitika előfeltétele, és a szembenézés hiánya az egyik oka annak, hogy a kormányok sorra veszítik el a választásokat.

Bővebben...
 

KÉPVISELŐI KÉRDÉS A JÁREKI EMLÉKMŰ ÜGYÉBEN

FacebookIWIW megosztásTwitter

KÉPVISELŐI KÉRDÉS A JÁREKI EMLÉKMŰ ÜGYÉBEN

A temerini községi képviselő-testület november 5-ei ülésén Balogh Sándor, a VMDP képviselője írásban és élőszóban a következő kérdést intézte a testület elnökének:

Mikor fog közvitára kerülni a 31. tömb városrendezési terve, melynek szerves része az 1944 és 1946 között Járekon működtetett gyűjtőtáborban elhunyt több ezer ártatlan áldozat tervbe vett emlékműve is, és mikor tervezi e városrendezési tervet napirendjére tűzni a községi képviselőtestület elnöke?

Indoklás:

Tudomásom szerint a községi tervbizottság a közelmúltban elfogadta a járeki 31. lakótömb városrendezési tervét, amit most közvitára kellene bocsátani, és azt követően a képviselő-testületnek kellene végleges döntést hozni az ügyben. Ismeretes, hogy Járekon a Tito-rezsim 1944 decembere és 1946 áprilisa között koncentrációs tábort működtetett, ahol az embertelen bánásmód, a folyamatos éhezés és a járványos betegségek következtében 6.429 internált német és magyar nemzetiségű személy veszítette életét, köztük közel ezer gyermek. Járekon raboskodtak Csurog, Zsablya és Mozsor elűzött magyarjai is. Őket Szerbia Kormánya 2014. október 30-án rehabilitálta, megsemmisítve a kollektív bűnösségüket kimondó, a nemzetközi jog deklarált alapelveibe ütköző 1945. januári és márciusi határozatokat. A Szerb Kormány e gesztusát Temerin Községnek is követnie kell oly módon is, hogy végleg elhárítjuk az emlékmű megépítésének összes akadályát.

 

Temerin, 2014. november 5.

Balogh Sándor,

a VMDP községi képviselője

 

November 20. Ezen a napon...

FacebookIWIW megosztásTwitter

November 20.

Ezen a napon...

Események, dokumentumok a VMDK történetéből

Bővebben...
 

KIFO HÍRLEVÉL I. évf. 268. szám

FacebookIWIW megosztásTwitter

KIFO HÍRLEVÉL I. évf. 268. szám

2014. november 16.

 

Megemlékezés Topolyán a 44/45-ös vérengzésekről

Kovács László,VMDP alelnök beszéde: 

 

Tisztelt Emlékezők!

Ma is itt, ezen ahelyen emlékezünk az 1944/45-ös partizán terror topolyai áldozataira,azért itt mert sajnos a vesztőhelyek ismeretlenek,illetve valahol a méhészek völgyében,a szeméttelep alatt,a teniszpálya alatt porladnak az ártatlanul kivégzett,magyarok csontjai. Ezekben a napokban legtöbb településen ahol vérengzés történt emlékeznek rájuk,az idei kerek évforduló immár hetven éve,hogy megtörtént a borzalom amiről,sokáig hallgatnunk kellett. Mi huszonnégy éve nyilvánosan emlékezünk az ártatlanul kivégzett magyar áldozatokra,nyilvánvaló az akkori terror célja a megfélemlítés és a köztiszteletben álló magyar emberek likvidálása volt, mint például gyógyszerész,jómódú iparosok és parasztok. Egyetlen bűnük az volt,hogy magyarok voltak.

Bővebben...
 

KIFO HÍRLEVÉL I. évf. 266. szám

FacebookIWIW megosztásTwitter

KIFO HÍRLEVÉL I. évf. 266. szám

2014. november 13.

Tőkés: a kommunizmus restaurációja fenyeget

A jobboldali elnökjelölt, Klaus Johannis megválasztására buzdította az erdélyi magyarokat szerdai nyilatkozatában Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke

Szerkesztőségünkhöz eljuttatott nyilatkozatában Tőkés László úgy vélekedett, Romániában huszonöt évvel a Ceauşescu-diktatúra bukása után is a kommunizmus restaurációja fenyeget. Az európai parlamenti képviselő szerint a „Victor Ponta vezette utódkommunisták a bukott nacionálkommunizmus restaurációján fáradoznak, s az államelnöki szék megszerzésével totális hatalomkoncentrációra törekszenek”.

Az európai parlamenti képviselő opportunistának nevezi Kelemen Hunor RMDSZ-elnök múlt csütörtöki nyilatkozatát, melyben a magyarok lelkiismeretére bízta a szavazást. Tőkés szerint a szövetségi elnök megelőlegezi Victor Ponta választási győzelmét, amikor „taktikus módon azért nem foglal állást egyik jelölt mellett sem, mert kormánykoalíciós partnerével nem akar szembekerülni.

Bővebben...
 

KIFO HÍRLEVÉL I. évf. 264. szám

FacebookIWIW megosztásTwitter

KIFO HÍRLEVÉL I. évf. 264. szám

2014. november 11.

Potápi: újra kell gondolni az oktatási-nevelési támogatásokat

A külhoni magyarság támogatását célzó oktatási-nevelési támogatások újragondolását szorgalmazta a nemzetpolitikáért felelős államtitkár az Országgyűlés szakbizottságának hétfői budapesti ülésén 

Potápi Árpád Jánoskiemelte: a támogatások rendszerét meg kell tartani, de szükséges áttekinteni, hogyan lehet átalakítani annak érdekében, hogy a juttatások oda érkezzenek, ahová a magyar kormány és Országgyűlés tagjai szánják.

Az elkövetkező időszak feladatairól szólva jelezte: folytatódnak a tematikus évek, és ha a Magyar Állandó Értekezlet következő heti ülésén jóváhagyja, 2015 a szakoktatás éve lesz.

Megjegyezte: Magyarországon is fontos folyamat a szakképzés megerősítése, és a nemzetpolitikának a gazdaságban is jelen kell lennie. A szülőföldön való boldogulás úgy valósulhat meg, ha az adott régiókban élők számára van munkalehetőség és jelen vannak a magyar nyelvű oktatási intézmények is – mutatott rá.

Az államtitkár fontos feladatnak tartotta a demográfiai trendek megállítását, lehetőség szerinti megfordítását is, és kitért a Kőrösi Csoma Sándor program folytatására is. Jelezte: két év alatt 147 fiatal utazott a diaszpóra területeire, hogy az ottani magyar szervezetek munkáját segítse. A programot tovább kell vinni – jelentette ki, hozzátéve: gondolkodnak annak hatékonyabbá tételén.

Bővebben...
 

KIFO HÍRLEVÉL I. évf. 263. szám

FacebookIWIW megosztásTwitter

KIFO HÍRLEVÉL I. évf. 263. szám

2014. november 10.

EMNP: Toróék maradnak, „alulról” kezdik a tisztújítást

Általános tisztújítást hirdetett meg az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöksége azt követően, hogy a romániai elnökválasztás első fordulója után Toró T. Tibor elnök és Szilágyi Zsolt alelnök, államfőjelölt is benyújtotta lemondását

Az EMNP vasárnapi marosvásárhelyi elnökségi ülése után tartott sajtótájékoztatón Zakariás Zoltán, a párt választmányának az elnöke bejelentette, az országos elnökség értékelte a lemondott vezetők felelősségvállalását, de megállapította, hogy a felelősség közös, és ebben a formában nem fogadta el a lemondásokat.

Az elnökség elrendelte az alulról kezdődő általános tisztújítást a pártban, és elhatározta, hogy 2015. február 15-re összehívja a párt rendkívüli országos tisztújító küldöttgyűlését.

Az EMNP elnöksége úgy értékelte, hogy helyes volt az a korábbi döntése, hogy Szilágyi Zsoltot elindítja a romániai elnökválasztási versenyben. Azt is megállapította, hogy a kampány során sikerült eljuttatni a választókhoz a föderalizmus és a regionalizmus gondolatát, sikerült képviselni a magyarság autonómiaigényét, és sikerült javítani a párt országos ismertségén.

Az elnökség úgy értékelte, mind a jelölt, mind a kampánycsapat jól dolgozott, de megállapította, hogy az elért szavazatszám nem felel meg elvárásainak, ezért határozott az általános tisztújításról.

Bővebben...
 

KIFO HÍRLEVÉL I. évf. 261. szám

FacebookIWIW megosztásTwitter

KIFO HÍRLEVÉL I. évf. 261. szám

2014. november 8.

Aggodalom Európáért

Orbán Viktor gondolatai Helmut Kohl: „Aggodalom Európáért – felhívás” című könyve alapján.

Az évfordulók úgy működnek, mint a szőnyegbombázás: elárasztanak minket tanulságokkal. A határnyitás és a berlini fal leomlásának, a német újraegyesítésnek a 25. évfordulója különös aktualitást kölcsönöz annak a most megjelent könyvnek, amely a XX. századi történelem nagy alakítója, Helmut Kohl személyes tapasztalatait, sőt politikai programját foglalja magában. A könyv alcíme világosan fogalmaz: „Felhívás”, vagyis a könyv nem más, mint a volt német kancellár ajánlata a közös cselekvéshez. A nagy német politikus írását mindvégig az a gondolat hatja át, hogy Európa közös sorsunk, közös felelősségünk, amelyet értelem- és érzelemvezérelten kell alakítanunk.

A szerző szerint a béke és a szabadság Európa lételeme, egyúttal az előfeltétele minden másnak: demokráciának, emberi jogok védelmének, jogállamnak, társadalmi stabilitásnak és jólétnek, az Európáért és a világért viselt felelősségünknek. Osztozom a kancellár úr meglátásában. Az én meggyőződésem is az, hogy az uniót nem valamilyen utópikus rögeszme, hanem egy nagyon is valós, mondhatni kézzelfogható, gyakorlati cél hívta életre: a béke megteremtésének igénye. Ebben az igényben nincs semmi utópikus. Éppen a XX. század veszélyes és bukott utópiáival szemben született meg az európai egység nagyon is gyakorlatias gondolata.

Bővebben...
 

A kegyelet joga mindenkit megillet

FacebookIWIW megosztásTwitter

A kegyelet joga mindenkit megillet

Csorba Béla beszéde Járekon

Tisztelt emlékezők!

Tavaly ilyenkor annak a reményemnek adtam kifejezést, hogy az idén már a korábbinál szebb, az itt nyugvó hat és félezer ártatlan áldozat emlékéhez méltó keresztnél róhatjuk le kegyeletünket. De ugyanakkor – a korábbi évek huzavonából okulva – azt sem rejtettem véka alá, hogy ismerve összetett politikai iszonyainkat, nemkülönben néhány párt eddigi kétarcú politikai viszonyulását, váratlan meglepetések még érhetnek bennünket. Sajnos, mint annak tanúi lehetünk, egyelőre nem a reményeim, hanem a kétségeim igazolódtak be. Mindazok, akik a korábbi években mindent megtettek, hogy akadályozzák az emlékmű létrejöttét – köztük azon személyek, akik egy ideig még azt is tagadták, hogy itt valaha koncentrációs tábort működtetett a kommunista jugoszláv államhatalom - , még azután is, miután érvényes községi döntések születtek az emlékhely törvényes engedélyezési folyamatának véghezviteléről, nem hagytak fel halogató taktikájukkal.

Bővebben...
 

Ma 2014. november 21., péntek, Olivér napja van. Holnap Cecília napja lesz.

Vajdasági Magyar Demokrata Párt választási plakátja

Hírek a Vajdaság Ma Hírportálról