Augusztus 14. Ezen a napon...

FacebookIWIW megosztásTwitter

Augusztus 14.

Ezen a napon... 

Események, dokumentumok a VMDK történetéből

 

1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997-

 

Dokumentumok

 

Bontsunk le minden vasfüggönyt! A soproni Európa Nap résztvevőinek nyilatkozata, 1993. VIII. 14.

 

1990

 

1990.08.14.

Kisimre Ferenc: Hely(iség)et kér az alternatíva. Magyar Szó, 1990.8.14.

 

1991

 

 

1992

 

1992.08.14.

A Jugoszlávia-értekezlet 13. plenáris ülése.

 

1992.08.14.

Zentán a Tiszalakodalom `92 rendezvénysorozat keretében bemutatkoztak az ifjúségi színházi műhelyek. - A városi múzeumban Szabados György budapesti zongoraművész lépett fel. [ ger.: Holnap kezdődik a Tiszalakodalom `92. Tiszavidék, 1992.08.7. 3. p.]

1992.08.14.

Népitánc-tábor kezdődött Monostoron. A tábort a csókai Móra Ferenc ME és a Crna Bara-i helyi közösség szervezte.A mintegy hetven érdeklődővel Nagy Albert szegedi koreográfus foglalkozott. A tábor munkájában még Farkas Anikó, Z. Nagy Diana, Vrábel János és Bodor Anikó vett részt. [K. A.: Népitánc-tábor Monostoron. MSz, 1992.08.20. 12. p./ si: Önzetlen segítséggel. Tiszavidék, 1992.08.28. 3. p.]

 

1992.08.14.

A Tiszavidék közölte, hogy elhagyta a nyomdát a Szintetizátor, keyboard kezdőknek, haladóknak című kiadvány. A könyv szerzője Tóth Mihály, kiadója a Kanizsai Munkásegyetem, és a tóthfalusi Logos Nyomdában készült. [ma: kanizsai könyvújdonság. Tiszavidék, 1992.08.14. 2. p./ Ma: Az arany középút. MSz, 1992.08.20. 13. p.]

 

1992.08.14.

Az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága elítéli Szerbiát.

 

1992.08.14.

Kubát János önmagáról [Radoman Božović]. MSz

 

1992.08.14.

Dudás Károly: Rossz szenvedélyek nélkül. Heti interjúnk Deák Ferenc íróval abból az alkalomból, hogy kinevezték a tartományi kormány kisebbségügyi miniszterévé. 7 Nap

 

1992.08.14.

Miroslav Durgala: Da nestane osećaj nesigurnosti [Petrőc, szlovák kisebbség]. Dnevnik

 

1992.08.14.

Ograda od stavova DEPOS-a. Predsedništvo RDSV-a povodom Deklaracije DEPOS-a o teritorijalnom integritetu Srbije. Dnevnik

 

1992.08.14.

„Jugoslavija nije fašistička zemlja”... Rekao jugoslovenski predstavnik oštro reagujući na reči amerikanca Džona Boltona, koji je izneo ovu smešnu tvrdnju. Vanredno zasedanje Komisije UN za prava čoveka u Ženevi [Branko Branković]. Dnevnik

 

1992.08.14.

Stižu stranačke prijave. Za savezni i republički okrugli sto. Dnevnik

 

1992.08.14.

Tanjug: Kerekasztal augusztus végén (?). MSz

 

1992.08.14.

Vajdaság sajátossága nem hagyható figyelmen kívül. A VDRP értékelése a DEPOS deklarációjáról. MSz

 

1992.08.14.

E. Štitkovac: Kriza jača od diplomatije. Na 12 dosadašnjih plenarnih sjednica nije riješen nijedan suštinski problem. Konferencija je stvarala iluziju da se nešto događa. Borba

 

1992.08.14.

Gombás Gabriella: Reggelre eltűnt a dzsámi... [Gornji Šepak]. MSz

 

1992.08.14.

Vékás János: Paula L. Nobes, British Embassy [Hurd-levél]. fax

 

1992.08.14.

B. Lazukić: Jubileja neće biti. Borba

 

1992.08.14.

Mester Zsolt: A sötét erők és a hatalom gőgje [Panoráma, Hankiss Elemér, Chrudinák Alajos, Tőkés László, Csoóri Sándor]. Pesti Hírlap

 

1992.08.14.

Tanjug: Nirnberški imidž. Vanredno zasedanje Komisije za prava čoveka u Ženevi. Borba

 

1992.08.14.

Slobodan Pavlović: Međunarodni sud za „odgovorne” [Helsinki Watch]. Borba

 

1992.08.14.

Tanjug: Garantovati celovitost BiH i Makedonije. Borba

 

1992.08.14.

V. V.: Za sada, tridesetak stranaka [Savezni okrugli sto]. Borba

 

1992.08.14.

Osporeno učešće delegacije SRJ. Na zasedanju Komuteta UN za prava čoveka. Borba

 

1992.08.14.

J. Š.: Kamp na Paliću prepun. U Suboticu pristižu talasi izbeglica muslimana iz BIH. Borba

 

1992.08.14.

Autonomije nisu izvor nestabilnosti. Reformisti Vojvodine ograđuju se od dela stavova u Deklaraciji DEPOS-a [Leon Kojen, Vajdaság]. Borba

 

1992.08.14.

A nemzeti aggodalom misztériuma [Ruma, Breg, horvát kisebbség]. MSz

 

1992.08.14.

g. k. cs.: A miniszter csak megfigyelő (?!) Deák Ferenc szerdán fogadta Koskáékat, és a szabadságok után esetüket felveti a kormánytagok előtt. MSz

 

1992.08.14.

Külügyminisztérium Távközlési Osztály: MTI hírszolgálat anyagainak továbbítása. fax

 

1992.08.14.

Vékás János: Füzes Oszkárnak. fax

 

1992.08.14.

Ž. S. [Szerencsés Zsuzsanna]: Osnivač praznog džepa. Da li listu „Mađar so” i izdavačkoj kući Forum preti stečaj [Bálint Sándor, Fehér Kálmán, Milan Lučić, Magyar Szó]. Borba

 

1992.08.14.

Mirko Klarin: Poslednji tango u Briselu. Danas 13. plenarna sednica Konferencije o Jugoslaviji [Carrington]. Borba

 

1993

 

1993.08. 14.

Bontsunk le minden vasfüggönyt! címmel nyilatkozatot fogadtak el a soproni Európa-Nap résztvevői. Köztük volt Ágoston András is (d930814a.html).

 

1993.08. 14.

Adam LeBor: Magyarország élezi a gyűlölet credo-ját - The Times [Egri riport, amely a cigányság helyzetével foglalkozik, utal az őket ért atrocitásokra és az egri cigánytüntetésre. A cikk része egy a kelet-európai kisebbségeket bemutató sorozatnak, melynek záró cikke 09.02-án látott napvilágot a lap hasábjain. Ebben a szerző kitér Horthy újratemetésére is. A hajdani kormányzót „fasisztának” aposztrofálja, és nem mulasztja el megemlíteni az esemény kapcsán kibocsátott érmet, megemlítve, hogy Olaszországban Mussolini tiszteletére készítettek hasonlót. LeBor úgy látja, hogy Kelet-Európában él némi nosztalgia mind az osztrák-magyar, mind a szovjet birodalom iránt. A szerző elítéli a kirekesztő nacionalizmust, de elismeréssel szól az új magyar nemzetiségi törvényről. „Ha az elnyomás helyébe lép a türelem, és a határok megnyílnak, akkor az irredentizmus és az képzelt aranykor utáni nosztalgia elenyészik” -írja.]

 

1993.08. 14.

Reuter: Választások Magyarországon 1994 májusában - Frankfurter Allgemeine Zeitung. [Rövid, tárgyilagos hangú beszámoló.]

 

1993.08.14.

Bontsunk le minden vasfüggönyt! A soproni Európa Nap résztvevőinek nyilatkozata.

 

1993.08.14.

Bontsunk le minden vasfüggönyt! A soproni Európa Nap résztvevőinek nyilatkozata.

 

1993.08.14.

Jung Károly: Irodalomról, lehetetlen időben. Magyar Szó, 1993.8.14.

 

1994

 

1994.08.14.

Edouard Balladur francia kormányfő kijelentette, hogy a boszniai muzulmánokkal szembeni fegyvereladási embargó feloldásával kiújulnának a harcok, és ebben az esetben Franciaország kivonná egységeit az UNPROFOR keretéből.

 

1994.08. 14.

Vékás János Dvorácskó Lajosnak (l940814a.html)

Vékás János Leskó Ferencnek (l940814b.html)

Ágoston András: Megnyitni a Délvidéki Magyarságért Alapítvány számláit. - Magyar Szó, 1994.08. 14. (c940814a.html)

 

1994.08. 14.

A VSZM levélben kérte dr. Tabajdi Csaba politikai államtitkárt, fogadja a szervezet küldöttségét, mert a VMDK megszüntette a párbeszéd lehetőségét. /MSZ, aug. 14. 5.p./

 

1994.08. 14.

„A tanácskozások megszervezését azok a bizottságok végzik, amelyek élére tekintélyes szakembereket állított a VMSZ (...) Közölték, hogy a VMSZ hamarosan nyilvános pályázatot ír ki a szervezet szimbólumának kidolgozására.” (Árpási Ildikó: Párbeszéd igen, megaláztatás nem. A VMSZ levéllel fordult dr. Tabajdi Csabához. Az 1944-es megtorlások áldozataira való emlékezést senki sem sajátíthatja ki. - Magyar Szó, 1994.08. 14., 5.)

 

1994.08. 14.

„A szövetségi igazságügyminisztérium augusztus 10-én meghozott végzésével a 189-es bejegyzési lapon 207-es sorszám alatt bejegyezte a Vajdasági Magyar Szövetséget mint a polgárok egyesületét, a JSZK területén működő egyesületek, társadalmi szervezetek és politikai szervezetek jegyzékébe.” (--: Bejegyezték a VMSZ-t. - Magyar Szó, 1994.08. 14., 5.)

 

1994.08. 14.

„Véleményem szerint a VMSZ tagsága el kell hogy határolja magát Hódi pénzügyeitől, különben a vajdasági magyar nem hisz a VMSZ-nek, mert az a gyanú, hogy a VMSZ azért lett alapítva Hódi úr kezdeményezésére, hogy kihúzza magát a felelősségre vonás alól.” (Z. B. M.: Vajdaság idős magyarságán csattan az ostor! - Magyar Szó, 1994.08. 14., 10.)

 

1994.08. 14.

„Pavle Bulatović szövetségi védelmi miniszter ma a magyar fél kérésére Belgrádban fogadta Keleti Györgyöt, a Magyar Köztársaság honvédelmi miniszterét - közölte a Szövetségi védelmi minisztérium tájékoztatási szolgálata...”

(--: Pavle Bulatović primio mađarskog ministra odbrane. - Tanjug, 1994.08. 14.)

 

1994.08. 14.

A VDRP Tájékoztatási Szolgálata a Dnevnik augusztus 7-i cikkére reagálva közölte, hogy Pál Károly, bár csatlakozott a VMSZ-hez, továbbra is a VDRP kishegyesi községi bizottságának elnöke és a VDRP Főbizottságának tagja. „Különben, a Főbizottság döntésével összhangban, a VMSZ-ben mint érdekszervezetben való tagság nincs ellentétben a VDRP-ben való tagsággal”. (--: Objašnjenje. - Dnevnik, 1994.08. 14.)

 

1994.08.14.

Ágoston András: Megnyitni a Délvidéki Magyarságért Alapítvány számláit. Magyar Szó, 1994.8.14.

 

1994.08.14.

Vékás János: Dvorácskó Lajos, 1994.8.14.

 

1994.08.14.

Vékás János: Leskó Ferenc MAHONSZ, 1994.8.14.

 

1994.08.14.

Balassa Julianna: Striker Juditnak, MKM, Pintér Gabriella, Lócz Éva, Tamási Viola ösztöndíja ügyében.

 

1994.08.14.

Dr. Hódi Sándor, DMA: a Victoriai Magyar Társadalmi Szervezetek Szövetsége Elnökségének, utasítást kér a támogatás kiutalásával kapcsolatban.

 

1994.08.14.

Guba Márton, Sydney: Ágoston Andrásnak.

 

1995

 

1995.08. 14.

Közlemény az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának belgrádi irodájában tett látogatásról (d950814a.html)

 

1995.08.14.

Közlemény az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának belgrádi irodájában tett látogatásról.

 

1996

 

1996.08. 14.

Ágoston András Dragan Rašetának (l960814asz.html)

Ágoston András Lábody Lászlónak (l960814b.html)

Ágoston András: Az aracsi ünnepség résztvevőihez (d960814a.html)

 

1996.08.14.

Ágoston András: Ágoston András VMDK - Lábody László HTMH, 1996.8.14.

 

1996.08.14.

Ágoston András: Ágoston András VMDK - Rašeta Dragan, 1996.8.14.

 

1996.08.14.

Kasza József, VMSZ: Ágoston Andrásnak.

 

1996.08.14.

Szabó István ügyvivő: Ágoston Andrásnak, meghívó az aug. 14-i fogadásra Máthé ezredes távozása és Hollik ezredes érkezése kapcsán.

 

1996.08.14.

Ágoston András: Az aracsi ünnepség résztvevőihez.

 

1997-

 

1997.08.14.

Torgyán József nem esik az ügynöktörvény hatálya alá, állapítják meg az átvilágítóbírák.

 

2003.08.14.

Miután a szlovák kormány akkreditációs bizottsága a szlovák kormánynak ajánlást tett az önálló szlovákiai magyar egyetem létrehozására, másnap kiderült: a testület az ajánlást úgy tette meg, hogy azt kérte, az egyetem megalapításához szükséges törvény tervezetében ne szerepeljen az, hogy az egyetem képzési nyelve alapvetően magyar lesz. „Vagy magyar egyetemet hozunk létre, vagy nem kérünk egyetemet” – reagált a hírre Bugár Béla, az MKP elnöke, kilátásba helyezve: ha a koalíciós partnerek ki akarnak térni a kormány programnyilatkozatában szereplő magyar egyetemalapítás szándéka elől, azt az MKP nem hagyja annyiban.

 

2003.08.14.

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Kezdeményező Testülete csatlakozik a vajdasági és kárpátaljai magyar szervezetekhez, és kéri a magyar kormányt, biztosítson kettős állampolgárságot a romániai magyaroknak. Közleményt bocsátott ki a Székely Nemzeti Tanács Kezdeményező Testülete (SZNT KT), a nyilatkozatban felkérik a magyar törvényhozást és kormányt: teremtse meg annak feltételeit, hogy a határon túl élő magyarok alanyi jogon juthassanak magyar állampolgársághoz. A Tulit Attila soros ügyvivő és Csapó József szóvivő aláírásával ellátott és nyilvánosságra hozott közlemény szerint alapvető emberi jog a nemzeti önazonosság vállalása. A közlemény szerint az SZNT KT a szülőföldjét elhagyni nem kívánó, de a magyar nemzethez tartozást jogi kötelékkel megerősíteni óhajtó székelység nevében fordul az anyaországi törvényhozáshoz és a magyar kormányhoz.

 

2006.08.14.

Az MKP büntetőfeljelentést tett a pozsonyi kormánykoalícióhoz tartozó SNS elnöke, Ján Slota ellen, aki számos esetben durva médianyilatkozatokban sértegette a magyarokat. „Ján Slota kijelentései egyértelműen kimerítik a nemzetgyalázás bűntettét” - indokolta a feljelentést az MKP.

 

2006.08.14.

Az RMDSZ vezetőinek közösségük előtt való lejáratása a célja azoknak a sajtóhíreszteléseknek, amelyek alapján a szervezet több politikusát azzal vádolták meg, hogy együttműködtek volna a kommunista hatalmat kiszolgáló hírhedt Securitatéval” - véli Frunda György RMDSZ-szenátor az Új Magyar Szónak adott interjújában. A Bukarestben megjelenő napilap terjedelmes beszélgetést közölt az RMDSZ vezető politikusával, akiről korábban a sajtóban olyan híresztelések jelentek meg, amelyek szerint együttműködött az egykori romániai politikai rendőrséggel. Romániában nemrég került át 29 politikus, köztük nyolc RMDSZ-politikus aktája a titkosszolgálatoktól az átvilágítással foglalkozó Securitate Irattárát Tanulmányozó Tanácshoz (CNSAS). A nyolc RMDSZ-politikus között van Markó Béla romániai miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke, Borbély László megbízott miniszter, a magyar érdekvédelmi szervezet ügyvezető alelnöke, Kelemen Hunor, Toró T. Tibor parlamenti képviselő és Verestóy Attila szenátor is.

 

2006.08.14.

A koszovói ENSZ-közigazgatás szóvivője válaszolt a nyílt belgrádi utalásra, hogy Szerbiának létezik egy tartalék terve is a kérdés rendezésére, ez pedig nem más, mint a tartomány felosztása. „A fel osztást nem toleráljuk, és pont” – hangzott az igen kategorikus reagálás. „Az ilyen nyilatkozatok nem járulnak hozzá a rendezéshez, mert ellentétesek a nemzetközi közösség állásfoglalásával” - részletezte Aleksandar Ivanko. „Ám ha még el is tudnák fogadtatni a felosztást, a megvalósítása roppant kockázatos lenne, nem beszélve arról, hogy ezzel precedenst teremtenének, ami ugyancsak veszélyes” – vélik a helyzetelemzők. A szerbek csak a tartomány északi részét kaphatnák meg, csakhogy a szerb lakosság kétharmada az Ibar folyón túl él. Azt lekanyarítani pedig csak erőszakkal lehetne. Egyes vélemények szerint Koszovó függetlenségének elfogadása a szerb vezetés politikai öngyilkosságával egyenlő, éppen ezért a szerb kormány azt szeretné, ha a nemzetközi közösség rákényszerítené a tartományra a rendezést, ha már a felosztás – aminek emlegetése inkább a hazai közvéleménynek szól – nem lehetséges.

 

2006.08.14.

„Mindenekelőtt az objektivitásra törekszünk, éppen ezért kifogásoljuk azt a magatartást, ahogy a magyar diplomácia viszonyul a délvidéki magyar ’számbeli kisebbség’ problémáihoz” – áll abban a levélben, melyet egy vajdasági magyar emberi jogi szervezet küldött Göncz Kinga külügyminiszternek. „Ön a Boris Tadics köztársasági elnökkel folytatott megbeszélésen méltányolta, hogy a Délvidéken jelentős mértékben csökkentek a magyarellenes atrocitások. Mégha nem is történnek olyan gyakorisággal, mint 4-5 hónappal ezelőtt, magyarellenes (és általában más kisebbségek ellen irányuló) kilengések továbbra is vannak, ezért figyelmeztetünk mi arra, hogy érdemes tágabb összefüggésben, folyamatában szemlélni az eseményeket” – olvasható többek közt abban a levélben, melyet Kiss Rudolf, a vajdasági Szenttamásban működő Emberi Jogi Központ nevében küldött Göncz Kinga külügyminiszternek.

 

Dokumentumok

 

Bontsunk le minden vasfüggönyt! A soproni Európa Nap résztvevőinek nyilatkozata, 1993. VIII. 14.

 

Európa Nap

Sopron, 1993 augusztus 14.

 

Bontsunk le minden vasfüggönyt!

 

Soproni Nyilatkozat

 

Az Európát és a világot politikailag kettészelő vasfüggönyt itt törtük át 1989 augusztusában. Következményeként omlott össze modern korunk egyik legbűnösebb rendszere: a kommunizmus. Noha jobbára vértelenül zajlott le a művelet, a romok tömkelege maradt utána: a megtépázott emberi sorsok és kapcsolatok, a felforgatott értékrendünk, az emberi gyengeség szülte galádságok, a megtorolhatatlan bűnök és a jóvátehetetlen szenvedések sokasága, a jog értékcsökkenése, a gyanakvás, a szeretet hiánya, az egyén, a személyiség, a közösség és a nemzet méltóságának eljelentéktelenedése és megtépázottsága, A ma új szenvedései, nélkülözései, megpróbáltatásai is innen erednek. A károk sokasága nagyrészt helyrehozhatatlan, egy részét pedig csak az idő múlása fogja feledtetni. Közép-Európa nemzetei azonban nem bűntelenek, kálváriájukhoz maguk is hozzájárultak.

A világunkat kettéosztó vasfüggöny lerombolása után, a térségünkben élő nemzetek, társadalmaink ismételt újjászületési korszakában megleljük-e a módját hetvenöt év szenvedései jóvátételének? Le tudjuk-e rombolni azt a vasfüggönyt, amelyet századunkban Közép-Európa nemzetei közé húzott a félreértelmezett nemzeteszme? Le tudjuk-e rombolni a további vasfüggönyt, mely a magyar nemzet számbelileg kisebbségi közösségként élő részeit és nemzetünk tömbjét elválasztja egymástól?

A magyarságért felelősen gondolkodók magatartását, politikáját, tevékenységét a kommunizmus bukása előtt is a kiegyensúlyozottság és a józanság jellemezte. Egyszerre küzdöttek a politikai elnyomás ellen, a nemzeti érfékek megtartásáért, a polgári szabadságjogokért és az önrendelkezés elvének érvényesítéséért. Ehhez a magatartáshoz kötődnek a magyarság kisebbségben élő közösségeinek politikai szervezetei is. Ez jelenti a folyamatosságot a múlt és a jelen között és a szellemi egyetemességet a különböző politikai közegben élő magyarság számára. Szervezeteink mentesek a türelmetlenségtől és a szélsőséges radikalizmustól.

A Magyarországgal szomszédos országokban élő őshonos magyarság helyzetének számukra megfelelő rendezése, szabad kapcsolatuk az anyanemzettel nélkülözhetetlen Közép-Európa békéje, egyensúlya és biztonsága szempontjából. Ezért a magyar kormány és a Kárpát-medence határokkal elválasztott magyar nemzeti közösségeinek legitim politikai szervezetei tevékenységükkel Európa biztonságának és stabilitásának megszilárdításához járulnak hozzá. Annak a gondolatiságnak a nyomdokait követik, melyet másfél évtizeddel a világrendeket egymástól elhatároló vasfüggöny lerombolása előtt Helsinkiben egyezményben rögzített az észak-atlanti térség és az akkori Szovjetunió harmincöt állama: az európai biztonság és az együttműködés érdekében nyitottá kell válnia az országoknak, le kell mondaniuk felségjoguk egy részéről és a határok korábbi stratégiai jelentőségét le kell fokozni a közigazgatási határok szintjére. Helsinkiben mondták ki 1975-ben, évtizedek hallgatása után először, hogy nincsenek kizárólagos állami belügyek. Még a nemzeti kisebbségek, az évtizedes tabu-téma, azaz az államhatárokkal érzéketlenül szétdarabolt nemzetrészek jogos érdekei előtt is átjárhatóvá kell tenni a határokat.

A politikai vasfüggöny lerombolása után azonban maradtak az előítéletekből, az örökölt ellenszenvekből, a kommunizmus által gátolt megtisztulás miatt el nem távolított szennyből és itt vannak az új hatalmi szándékokból emelt falak, amelyeket ugyancsak le kell rombolnunk, ha nem akarunk ismét a totalitarizmus áldozatává válni. Közép-Európa ettől a tehertől visszahúzva kullog minduntalan Európa szekere mögött.

A Kárpát-medencében élő magyarság az egységesülő Európán belül képzeli el a jövőjét és az európai integrációs folyamat térségünkre való kiterjedésétől várja annak a politikai, gazdasági, szociális és kulturális jogi és intézményi keretnek a kialakulását és megszilárdulását, amelyen belül szabadon élhetnek és érintkezhetnek azok, akik magyarnak vallják magukat.

Európa vérkeringésébe való újrakötődésünk politikai akadályainak elhárulása után meg kell szüntetnünk az újraintegrálódást gátló nemzeti előítéleteket is. A több mint ezeréves nemzeti kötelékeket és az új nemzeti érzelmeket kell összeegyeztetni, Látván, hogy a nemzeti-hatalmi hagyományok, a nemzetállam-eszme mily módon gátolja a nyugat-európai integrálódást is, joggal mondhatjuk, hogy ez nem egyszerű feladat.

A magyar nemzet kisebbségben élő közösségeinek politikai szervezetei ennek a tudatában alakítják programjukat és törekszenek a modern demokrácia alapelveinek tiszteletben tarfásával a demokratikus jog- és intézményrendszer kereteinek folyamatos továbbfejlesztésével bővíteni közösségeik törvényes jogait, Vezérlő eszméjük a hazához való jog kivívása valamint annak a folyamatnak a lassítása és visszafordítása, amely a magyar közösségeket erőszakosan távolítja egymástól a kisebbségben élő részeit Magyarországhoz képest társadalmilag lefokozza, amely hátrányos és még hátrányosabb művelődési, gazdasági és szociális feltételeket teremt számukra azzal is, hogy az egyik országban a háború vérfürdőjébe taszítja őket, a másik országban menekülésre készteti, máshol koldusbotra juttatja vagy anyanyelvüktől akarja megfosztani őket. Mi azt a valljuk, hogy egy adott országban kisebbségben élő nemzeti közösségek helyzete egyik legfontosabb fokmérője az ott érvényesülő demokráciának. Ezért úgy véljük, hogy ebben Szlovénia jár leginkább elől pozitív példaként.

Tudatában vagyunk annak is, hogy a mai Közép-Európa az átalakuló világ történelmi laboratóriumi kísérlete. Ha itt csődöt mond a nemzetek közötti kiegyezés kísérlete, akkor másutt ez a folyamat akár olyan vérfürdőbe is fulladhat, mint az a volt Jugoszlávia területén történik. Ezért mi a történelmi újkor eddigi hagyományaitól eltérő megoldást javasolunk:

A decentralizáció, az önkormányzat és a szubszidiaritás elve alapján váljon Közép-Európa a történelmileg és fizikailag is egymásrautalt nemzetek egyenrangú és partneri viszonyán alapuló közösségévé, a társnemzetek társadalmának közösségévé, amelyben az egyéni jogok és a csoport-jogok, a személyiségi jogok és a csoportok autonóm jogai természetszerűleg egészítik ki egymást.

Ennek megvalósulása nyithat teret Közép-Európa óhajtott békéje előtt.

Tisztában vagyunk azzal, hogy a kisebbségi és közösségi jogok teljeskörű érvényesülése és nemzeti közösségeink politikai alanyiságának kiteljesedése csak fokozatosan teremthető meg a többségi nemzethez tartozók legjobb szándéka esetén is. Az őshonos nemzeti közösségekhez tartozók azonban joggal igénylik a többségiekkel közösen kidolgozott együttélési programot és a megvalósulásába vetett megalapozott reményt, amelyet a kölcsönösségnek a jogok visszavonhatatlanságának kell megalapoznia.

Ezzel a megbékélést sugárzó eszmével induljunk neki az emberhez méltó élet kiteljesedését akadályozó további vasfüggönyök lebontásának.

 

Tölly Julianna, Galambos Iréneusz, Burgenlandi Magyar Kultúregyesület

Duray Miklós, Együttélés, Szlovákia, Közép-Európai Népcsoport-Fórum

Szabó Rezső, Csemadok, Szlovákia

Pasza Árpád, Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége

Fodó Sándor, Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetsége, Ukrajna

Csáky Pál, Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom, Szlovákia

Pozsonec Mária, Göncz László, Muravidéki Magyarok Nemzetiségi Közössége, Szlovénia

Takács Csaba, Bodó Barna, Románia Magyar Demokrata Szövetség, Románia

Ágoston András, Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége, Szerbia

Jeszenszky Géza, Magyar Köztársaság Külügyminisztere

Kodolányi Gyula, a Magyar Köztársaság Miniszterelnöke külpolitikai főtanácsadója

Entz Géza, a Magyar Köztársaság Kormánya Határontúli Magyarok Hivatalának elnöke

Nahimi Péter, a Magyar Demokrata Fórum ügyvezető elnöke

Borsányi Zoltán, a Magyar Demokrata Fórum Soproni Szervezete elnöke

 

 

 

Ma 2014. szeptember 01., hétfő, Egyed és Egon napja van. Holnap Rebeka és Dorina napja lesz.

Vajdasági Magyar Demokrata Párt választási plakátja

Hírek a Vajdaság Ma Hírportálról