HÍRLEVÉL IX. évf. 273. szám

FacebookIWIW megosztásTwitter

Vajdasági Magyar Demokrata Párt

HÍRLEVÉL IX. évf. 273. szám

2011. december 6.

Elhagyta Szlovákiát az állampolgárságától megfosztott idős néni

Az idős asszonyt nagyon felzaklatták a történtek, ezért Magyarországon élő lánya magával vitte.

Elhagyta Szlovákiát a csaknem százéves Tamás Ilonka, akit a szlovák hatóságok azért fosztottak meg szlovák állampolgárságától, mert felvette a magyart – adta hírül a hírek.sk szlovákiai honlap.

Az internetes portál beszámolója szerint az idős asszonyt nagyon felzaklatták a történtek, ezért Magyarországon élő lánya magával vitte. Tamás Ilonka áprilisban vette fel gyorsított eljárással a magyar állampolgárságot. Szlovák okmányait a héten kellett volna leadnia a rendőrségen. Egészségi állapotára hivatkozva a család halasztást kért, amit meg is kapott.

Az idős tanítónő lánya elmondta: amikor benyújtották a visszahonosítási kérelmet, még arról szóltak a hírek, hogy nem veszti el a szlovák állampolgárságát az a kettős állampolgár, akinek az adott országban hozzátartozója él. Végül egy szigorúbb megfogalmazást hagyott jóvá a szlovák törvényhozás.

A szlovák törvények szerint Tamás Ilonkára ugyanaz vonatkozik, ami minden külföldi állampolgárra. „Minden állampolgár, aki felveszi egy másik ország állampolgárságát automatikusan elveszíti a szlovákot” – közölte Grendel Gábor, a belügyminisztérium szóvivője.

Tamás Ilonka nemzedékeket nevelt fel. Pedagógiai munkásságáért a Komensky-emlékérmet és a Szlovák Köztársaság aranyplakettjét is megkapta. Idős kora ellenére ma is aktív közösségi életet él. Nyugdíjas klubbot vezet, tagja az MKP-nek. Rimaszombatban hatalmas felháborodást keltett, ami vele történt.

 

Behívták a lévai rendőrségre, le kell adnia okmányait

Gubík László nyilvánosan is vállalta magyar állampolgárságát

 

Behívták a lévai rendőrségre okmányainak leadása végett Gubík Lászlót, aki nyilvánosságra hozta, hogy magyar állampolgársággal is rendelkezik - adta hírül kedden internetes oldalán a Szabad Újság szlovák közéleti hetilap.

A híradásban úgy fogalmaztak, hogy "a fiatal politikust, akit november végén a Via Nova ICS elnökének választottak, a szlovák hatóságok tehát ismételten kihívások elé állítják, mert korábban nyilvánvalóvá tette, nem kíván lemondani szlovák állampolgárságáról".

A honlapon kiemelték, hogy a fejleményekről folyamatosan informálni fogják az olvasókat.

 

Kövér módosítana a választójogon

 

Módosító indítványt nyújtott be az új választójogi törvényhez Kövér László, az Országgyűlés elnöke azzal a céllal, hogy a határon túli magyar állampolgároknak ne csak egy, hanem két szavazata legyen a választásokon.

Konkrét javaslattá formálta Kövér László házelnök Szász Jenő, az erdélyi Magyar Polgári Párt elnökének pénteken felvetett indítványát, hogy a határon túli magyarok az eddigi elképzelésekkel szemben ne csak listára, hanem egyéni képviselőre is voksolhassanak a magyarországi általános választásokon. A javaslat szerint létrehoznának egy külhoni egyéni választókerületet, amelyben független jelöltként az a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező jelölt indulhatna, aki legalább 1500 külhoni választópolgár ajánlását megszerzi. Mandátumhoz az jutna, aki legalább annyi szavazatot gyűjt, mint a legkevesebb szavazatszámmal magyarországi egyéni képviselői helyet szerző jelölt. Az indoklás szerint azzal, hogy a választókerületben független jelöltek indulhatnak, lehetőség nyílna arra, hogy a külhoni magyarság a saját soraiból küldjön képviselőket az Országgyűlésbe, emellett pedig elkerülhetővé válna a szavazatok egyenlőségének elvét sértő szabályozás.

Kövér a nemzetiségekre vonatkozó szabályokat is módosítaná, méghozzá úgy, hogy az országos nemzetiségi önkormányzatok egy közös nemzetiségi listát állítanának. A listára az a nemzetiségi jelölt kerülhetne fel, akit valamely országos nemzetiségi önkormányzat vagy 1500 nemzetiségi választópolgár ajánl. A listáról az kapna mandátumot, aki megszerzi a pártlistákon elnyerhető mandátumok kiosztásához elegendő szavazatot. A képviselői helyet nem szerzőkre leadott szavazatokat is összesítenék, és egy képlet alapján sorrendben továbbosztanák a mandátumokat. Aki így sem jutna helyhez, de kapott szavazatot, nemzetiségi szószólóként vehetne részt a Ház munkájában.

Indoklásában Kövér László hangsúlyozta, hogy indítványa megnöveli a nemzetiségi listán induló jelöltek esélyeit a más listán egyébként elvesző töredékszavazatok beszámításával. Így a legtöbb szavazatot összegyűjtő nemzetiségi listás jelöltek a sajátjukon kívül képviselhetik más, mandátumot nem szerző nemzetiségek érdekeit is.

 

Ternovácz István:

Vihar a biliben "Délvidék" miatt

Bizonyos “vajdasági szerb körök” megtiltanák a földrajzi kifejezés használatát

 

Ki számára Délvidék a Vajdaság? Teszi fel címben a kérdést az egyetlen vajdasági szerb napilap, a Dnevnik újságírója. Az írás szerzője bevezetőjében nehezményezi, hogy a “vajdasági” magyarok 1944-45-ös áldozataira való minapi budapesti megemlékezésen, amelyre az elmúlt hét végén a Magyar Országgyűlésben került sor, az előadók közül többen a “Délvidék” kifejezést használták, ami vitát váltott ki az itteni, mármint “a vajdasági” közéletben – állapítja meg az újságíró. Vitának egyébként eddig nyomát sem láttam, pedig naprakészen követem a híradásokat. A továbbiakban a Dnevnik cikkírója rámutat, hogy a “Délvidék” kifejezés használata miatti felháborodásnak legerélyesebben a csúrogi Razzia 1942 nevű civil egyesület adott hangot. Levelet intézett Vuk Jeremić szerb külügyminiszterhez, követelve tőle, hogy a szerbség számára sértő kifejezés használata miatt intézzen tiltakozó levelet a magyar kormányhoz. A “Délvidék” kifejezés ugyanis a szerbek számára az 1942-es razziát jelenti, melynek során Csúrogon nem kevesebb, mint 3500 (!?) szerbet öltek meg a magyarok – olvasható annak a csúrogi civil szervezetnek a közleményéből vett idézetben, mely szervezetnek a képviselői – dicséretükre váljon - jelen voltak az 1944-45-ös ottani magyar áldozatok tömegsírjánál tartott legutóbbi megemlékezésen. A Razzia 1942 nevű civil egyesület egyébként nem először folyamodik a történelemhamisítás eszközéhez, hiszen sokadszor turbózza fel az 1942-es áldozatok számát. E sorok írójának nem célja számháborút folytatni, ugyanakkor nem lehet szótlanul elmenni a mellett, hogy amióta a vajdasági magyarok elkezdték hangosan követelni az 1944-45-ös események feltárását, azóta mind az újvidéki, mind pedig a csúrogi razziáról írók és beszélők között megjelentek a történelemhamisítók, akik a Dél-Bácskában (a Sajkás-vidéken, Újvidéken, Óbecsén…) végrehajtott 1942-es razziák áldozatainak a teljes létszámát kisajátítják. Azt tudni kell, hogy a magyarok által elkövetett atrocitásokat Szerbiában szabadon kutathatta bárki a II. világháború óta eltelt 67 évben. A témáról tucatnyi publikáció jelent meg, és a számadatok a hivatalos szerbiai tankönyvekbe is bekerültek. Tessék utána lapozni! Nem így a magyarok és a németek kárára elkövetett tömeggyilkosságokra vonatkozó tudnivalók. Ezeket a közelmúltig kutatni sem engedték.

Branimir Mitrović, a vajdasági parlament alelnöke, aki maga is jelen volt a budapesti megemlékezésen a Dnevik szerint azt nyilatkozta, hogy “Délvidék” szó használatát nehéz szeparatista törekvésként értelmezni. Ettől függetlenül Mitrović megállapítja, hogy a budapesti tanácskozáson rajta és Pásztor Istvánon, a VMSZ elnökén kívül mindenki a “Délvidék” kifejezést használta. Ők ketten előadásukban ragaszkodtak Vajdaság hivatalos elnevezéséhez. Mivel újságíróként és együttérző magyarként magam is jelen voltam az Országgyűlésben, ahol az előadásokat rögzítettem, meg tudom erősíteni, hogy Pásztor István valóban, négyszer használta a “vajdasági” kifejezést és egyszer sem a “délvidéki”-t.

A Dnevnik újságírójának érdeklődésére a vajdasági parlament alelnöke elmondta, hogy az ominózus kifejezésre a helyszínen sem ő, sem pedig az ugyancsak jelen levő budapesti szerb nagykövet, Dejan Šahović nem reagáltak, mert ők a szimultán fordítást hallgatták. A fordító pedig hol Délvidéket (južni krajevi), hol pedig Vajdaságot használt. Magyarázata ingatag lábakon nyugszik, hiszen akkor honnan tudhatta, hogy rajta kívül csak Pásztor István használta a szerbek számára egyetlen kívánatos „Vajdaság“ kifejezést? Becsületére váljon a vajdasági parlament alelnökének, elmondta azt is, hogy igazán szivélyes fogadtatásban részesült Budapesten. Mint mondta, a tisztségének kijáró minden tiszteletet megkapott, ami abból is jól látszik, hogy másodikként kapott szót Kövér László magyar parlamenti elnök után. Jelezte, hogy pesti beszédében hangsúlyozta: a magyaroknak és a szerbeknek Vajdaságban egymás mellett kell élniük és hogy fel kell tárni a történelem fehér foltjait. Hozzátette, kezdeményezni fogja Kövér László magyar parlamenti elnök meghívását az 1942-es újvidéki razzia évfordulóján tartandó megemlékezésre. Abban nem biztos, hogy kezdeményezése megértésre talál-e majd, de a meghívó mindenképpen el fog jutni Kövér László házelnökhöz – mondja Branimir Mitrović. Mint kitért rá, maga is támogatja a magyar törvényhozás elnökének a kezdeményezését, hogy jövőre közösen helyezzék le egy közös magyar-szerb emlékműnek az alapkövét azzal a céllal, hogy a két nemzethez tartozókat ne terhelje mindaz, amit a múltban egymás kárára elkövettek. Branimir Mitrović a Dnevnik írása szerint azzal fejezte be mondanivalóját, botrányosnak tartja, hogy a budapesti tanácskozáson éppen vajdasági magyar előadók szájából hangzott el az, hogy Magyarországnak nem kellene támogatnia Szerbia EU-s csatlakozását, mert állítólag nem járul hozzá a bűncselekmények feltárásához. Ez nagyon lehangoló – tette hozzá a vajdasági parlament alelnöke.

Egy gondolat erejéig visszatérnék a Dnevnik írásának címében feltett kérdésre. Visszakérdeznék. A Dnevnik miért szól bele abba, hogy a magyarok a saját nyelvükön milyen földrajzi kifejezéseket használnak? Semmi köze hozzá! Miért nem azzal törődik inkább, hogy a ciril mellett latin betűs változatban is olvashassuk weboldalát? Talán csak nem azért, hogy a ciril betűt közismerten nyögvenyelősen olvasó magyar olvasót bosszantsa? Egyébként Szerbiában a legpatinásabb napilapnak számító Politika, a jobboldali Večernje novosti, de még a szélsőséges Kurir is követhető az interneten latin betűs változatban, csak éppen az egyetlen vajdasági szerb nyelvű napilap, a Dnevnik nem. Kik bújtak ismét Vajdaság zászlaja mögé és gerjesztenek mesterségesen problémát? Talán csak nem a szerb ultra-nacionalisták? És a végére még annyit: ha így van, a jövőben a „vajdasági” mellett az eddiginél gyakrabban használom majd a „délvidéki” kifejezést. Előbbinek a gyakorlatban mindinkább nyilvánvaló szerb előjele ugyanis kifejezetten bosszant. Tudom, a „Délvidék” nem fedi teljességében a földrajzi valóságot, de a kifejezés legalább a miénk. És ezt nem veheti el tőlünk senki. (VajMa)

 

Óbecse:

Választások a helyi közösségekben

Győzött a Tadic-féle Demokrata Párt (DS)

 

A DS óbecsei szervezete szerint az általuk támogatott jelöltek a 82 mandátumból 53-at szereztek meg a hétvégi helyi közösségi választásokon.

A párt óbecsei elnöke nem kívánta megerősíteni, de nem is cáfolta azokat a híreket, miszerint a DS képviseletében mandátumot nyert jelölteknek több mint a fele magyar nemzetiségű:

– Polgári párt vagyunk, jelöltjeink nemzetiségi aránya tükrözte a lakosság összetételét. Nem tartjuk számon, hogy nemzeti hovatartozás szerint hány általunk támogatott jelölt szerzett mandátumot. Közülük sokuknak biztosan sikerült – jelentette ki a párt első embere.

Szavazategyezés miatt Péterrévén ismét az urnák elé kell majd járulniuk a szavazóknak, a 20-as választóhelyen pedig szabálytalanság miatt panasszal éltek, ennek kivizsgálása folyamatban van.

Knézi Péter polgármester, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) óbecsei szervezetének elnöke a Magyar Szónak nem kívánta kommentálni az eredményeket, mint kihangsúlyozta, pártja a „nagy választásokra” koncentrál.

 

György Ervin megóvta a székely népszavazást

 

A közigazgatási bíróságon támadja meg a Kovászna megyei prefektúra a megyei önkormányzat határozatát, amely a Székelyföld elnevezésű közigazgatási régió létrehozásáról, valamint a megye határainak módosításáról szóló népszavazás megszervezéséről rendelkezik. György Ervin prefektus tegnapi sajtótájékoztatóján közölte, a népszavazást csak a tanácselnök vagy a tanácstagok legalább egyharmada kezdeményezheti, ugyanakkor a tervezetet közvitára kellett volna bocsátani.

A határozat továbbá tartalmilag sem helytálló, mert egy létező megye határainak módosítására csak az államfő vagy a parlament írhat ki népszavazást – indokolta a lépést a prefektus.

Kulcsár Terza József Kovászna megyei MPP-elnök felvetésére, hogy a prefektusnak le kellene mondania, mivel egy magyar ügyet próbál megakadályozni, György Ervin kifejtette, az ő lemondásával nem változna semmi, különben is hetente szembesül elégedetlenkedőkkel, akik a nehézkesen haladó visszaszolgáltatás, a szociális segélyek hiánya vagy éppen valamilyen természeti csapás miatt követelik a lemondását. Amint arról beszámoltunk, a törvény szerint a tanácselnök vagy a tanácsosok legalább egyharmada kezdeményezhet egy ilyen jellegű határozatot, ám a tervezetet a polgári párti frakció kilenc tagja nyújtotta be, egy személy hiányzott a szükséges egyharmadhoz.

A prefektúra továbbá azt is kifogásolta, hogy a határozatban nincsenek felsorolva azok a települések, ahol megszervezik a referendumot. A határozat értelmében 2012. március 11-én szerveznék meg a népszavazást. (Krónika)

 

Köszönjük, hogy elolvasta Hírlevelünket.

 

Ma 2014. november 26., szerda, Virág napja van. Holnap Virgil napja lesz.

Vajdasági Magyar Demokrata Párt választási plakátja

Hírek a Vajdaság Ma Hírportálról